2016. március 23., szerda

Visszagondolás a Városra

A mai napra sem jut más, csak néhány (relatíve) régi vers. Paradigmáé (aki remélem megbocsátja, hogy most pont tőle idézek) és az enyém, ami már majdnem tíz évvel ezelőtt keletkezett. (Ez volt az első a Városról, amit aztán a későbbiekben még számtalan követett... Ez mindenesetre még a Czesław Miłosz-rajongó minimalista korszakomban volt.)
(+Ha végig bírjátok olvasni, jön egy kis bonus is a végén...)
Kedves Paradigma, remélem, kellemesen telnek a napjaid. Szívesen gondolok vissza Rád, a városra, és arra, hogyan elemeztük szénné egymás verseit egy tea mellett, azokban a szép napokban, kedves városunkban, Krakówban.

Paradigma:
Krakkói ősz (II.)

gally-ujjaikat
a felhőkbe fúrják
s az égbe kapaszkodnak
a Plantyn a fák

gyökeret vernek
a végtelen-kék mennybe
s a nyugtalan lelkek
rajtuk járnak föl-le
mint akik költözni akarnak
és új lakást keresnek


Tinódi Meder:
Krakkó

Hazaszállnak a fecskék
A háztetőkön megül a fény
Szél támad
Megmozdul a kövek rendes sora az úton
Felnevet
És mesélni kezd...

Felkap, sodor, a történelem
Tavasz öleli az ódon utcákat
Fodrozódik a százados bölcsesség
A Wisła hullámain
Mint sokat látott öreg arcon a mosoly

Ismerős szemek néznek rád
És neveden szólítanak

Ez a város
Megfog születésednél
Megfog szívednél
Hazajöttél, Testvér!


+BONUS:
Két lengyel vers is idekerül (és fordításaik, Paradigmától és tőlem)

Bolesław Leśmian:
***

Dłoń zanurzasz w śnie
W zagrobowym cieniu.
Nie znajdujesz mnie,
Wołasz po imieniu!

A ja - leżę tu,
Gdzie ma być nas - dwoje...
Brak mi tylko tchu,
Oto - ciało moje...


Bolesław Leśmian:
***

Álmodban kezed
Árnyakba mártod.
Nem találsz engem,
Nevemet kiáltod.

Én elnyújtózom,
Ahol ketten kéne...
Levegőre vágyom,
És saját testemre...

(Fordítás: Paradigma)


Jakub Pacześniak:
Nowy Jork: styczeń, początek lutego

w mieście
ze złamanego kamienia
niełatwo przeciwdziałać
klątwom

spojrzenie z wysokości
szpitalnego łóżka
niekończenie zdań
mówi o tym
aż nazbyt wiele

kamień przyjmuje
złe wiadomości
dobre myśli

zatrzymuje to
co powinno zostać
ukryte

kamień
o czystej sile
(bez skazy krwi
i ciała)

uczy

poznawać się
stopniowo

odkrywać
do końca

dojrzewać do zgody

najtrudniejszej


Jakub Pacześniak:
New York: január, február eleje

a városban
mely fejtett kőből épült
nem könnyű ellenállni
az átkoknak

tekintet egy kórházi
ágy magasából
mondatok befejezetlensége
mesél róla
szinte sokat is

a kő beveszi
a rossz híreket
a jó ötleteket

eltakarja
mindazt minek
rejtve kell maradnia

a kő
tiszta erővel
(a vérfolt s a test
nélkül)

megtanít

fokozatosan
megismerni

végig
felfedezni

megérni
a legnehezebb

beletörődésre

(Fordítás: tőlem)

(Lásd még:
A BARÁTSÁGRÓL:
Szolidaritásunk
A két harcostárs: Ede és Marcin
Magyar ellenállók lengyel szövetségben
Magyarok lengyel szolgálatban
Harcostársakra akadunk Krasnogrudában (Miłoszéknál)

KRAKÓWRÓL/ KRAKKÓRÓL:
Visszatérés (hangulat)
Visszatérés (vers)
Útban Kassáról Gorlice felé
Útban Biłgorajból Kolozsvár felé

MINDEN EGYÉB LENGYEL "TÉMÁBAN":
http://kiviszitovabb.blogspot.hu/search/label/lengyel)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése