2014. augusztus 11., hétfő

Hogyan (ne) legyünk hülyék és gonoszok is?

Erről blogról szeretnék beszélni:
http://kitalaltujkor.blogspot.hu/2013/03/harom-tavasz-sot-negy-1848-marxius-idusa.html

Az egyik „legreakcionáriusabb” blog, amit ismerek. (Már ha ebben vannak fokozatok.) Nagy feltűnést keltett a „magyar történelem” témakörében hülyeséggel amúgy is sűrűen teleszórt Interneten. És nagy felháborodást, szörnyülködést.
(Bár simán lehet, hogy csak paródia az egész, de a kommentek alapján ítélve, leglelkesebb olvasói tényleg komolyan vesznek mindent, amit ír. Végül is, ha csak vicc lenne, már leleplezte volna magát, mert most már csak önnön szófosásait ismétli.)

De hogy baj-e hogy van egy ilyen blog? Talán nem olyan nagy, mint azt elsőre hinnénk. Csak leplezze le magát a reakció! Lepleződjön le, hogy a társadalmi haladás elvetése, a társadalmi jólét elvetése, a középkor visszasóvárgása és minden efféle szenny tulajdonképpen ellentétes a modern nemzettudattal!
Ez talán fel fogja nyitni egyrészt mindazok szemét, akik eddig buzgó olvasói voltak a „Magyarságtudományi Füzetek” című szennysorozatnak, és hasonló kiadványoknak. Mármint arra nyithatja fel a szemüket, hogy az a fajta gondolkodás, amelyet a Magyarok Világszövetsége képvisel, amely az alapvető történelmi tényeket is kétségbevonja, és szélsőséges tekintélyelvűséggel, dzsentri-konzervatív módon értelmezi még azokat a tényeket is, amelyekről (talán túlságos közismertségük folytán) hajlandó elismerni, hogy valóban megtörténtek, szóval ez a fajta gondolkodás ide vezet: a teljes nihilhez, a modern nemzettudat elvetéséhez, vagyis tulajdonképpen mindazon értékek elvetéséhez, amit „magyar értékeknek” ismerünk.


Értékpusztítás, mint érték
A Magyarok Világszövetsége utóbbi évekbeli kiadványai a magyar tudomány létjogosultságát vonták kétségbe. (Legerőteljesebben a történettudományét és a nyelvészetét, azon az alapon, hogy a szerintük a történetírás, nem a következtetések levonása az ismert/ felderített tényekből, hanem egy bizonyos önkényes tekintély által diktált eseménysorok visszamondása, amelyeknek valóságtartalma nem is fontos, akkor sem, ha egyébként ki lehetne nyomozni valós tényeket is, meglévő forrásokból.) Ilyen módon keletkeztek ilyen mondatok pl.:
„Széchenyi sajnos létrehozta a Magyar Tudományos Akadémiát, de ezt megbocsáthatjuk neki, mert sokat tett a magyar lovassport fejlesztéséért.”
(Nem emlékszem, ki mondta, de nem is érdemelné meg, hogy leírjam a nevét; meg aztán talán egyszer még észbekap, és hálás is lesz nekem, hogy nem neveztem meg.)
Vagyis, míg a XIX. századi nemzettudat a tudományos élet és a viták fejlesztését tűzte ki célul, addig a XXI. század magukat „nemzeti érzelműnek” nevező ideológiai szarrágói már a tudományos élet rombolását, kiirtását.

De a Kitalált Újkor-blog már az anyanyelvfejlesztés létjogosultságát is kétségbevonja. A magyar nyelvű irodalmi életet, az irodalmi vitákat is elveti. Éppenhogy azt nem mondja, hogy nem is kell megtanulni olvasni sem. Legalábbis, hogy az irodalmi életet is „összeesküvésnek”, „lázadásnak” bélyegzi, abból ilyesmi következik. (Még az sem lenne csoda, hogyha olyasmit írna le, hogy az „átlagembernek” mégcsak nincs is szüksége rá, hogy tudjon az anyanyelvén fogalmazni, és hogy az anyanyelvének minél több szavát ismerje. Legyünk büszkék rá, hogy rosszak az eredményeink a PISA-teszteken!) Pedig hát mégis mi az, ami magyarrá tesz minket, ha nem a nyelvünk? Min alapul az egész modern magyar nemzettudat, ha nem a magyar nyelven, a magyar nyelvű kultúrán?
(Hát máson is alapulhat, de az nem a modern nemzettudat, hanem valami középkori izé, a középkor meg úgysem jön vissza...)
Szóval ez a féktelen nihilizmus, az értékrombolásnak ez az olthatatlan vágy, amely ezt ablogot jellemzi, remélem felnyitja az úgynevezett „nemzeti érzelműek” szemét, hogy a társadalmi elnyomás lelkes támogatása végső soron ellentétes a nemzetünk iránti elkötelezettséggel.
(Csak ennek felismeréséhez tényleg azt kell világosan látni, hogy a Kitalált Újkor-blog nem elhajlás a reakcionáriussághoz képest, hanem tényleg logikus következménye annak a logikának, ahogyan ők gondolkodnak. A blog szerzője a lehető legkövetkezetesebb reakcionárius, ez teszi létre jogosulttá magát a blogot.)

De ugyanígy remélem, hogy fel fogja nyitni az én eszmei harcostársaim szemét is. Mármint harcostársaim közül azok szemeit, akik a magukat „nemzeti érzelműnek” nevező zsarnokságpárti szarrágók szarrágásától megcsömörlöttek, és hajlamosak azt hinni, hogy maga a nemzettudat a probléma, hogy a nemzet eszméje azonos a nemzetiségi alapú elnyomás helyeslésével. Egyszóval azok szemét, akik hajlamosak az „urbánus rinyálásra”.
(Szerencsére legtöbb harcostársam értelmes ember, és így általában azt látom rajtuk, hogy nem zárkóznak el azelől, hogy az urbánus/ kozmopolita rinyálást felülbírálják, és észrevegyék az értékeket a nemzeti szimbólumokban. Szóval nekik könnyebben van út előre.) (Nem tudom, az "előre" szó jelent-e még manapság valamit...)


A féktelen hatalomvágy logikája
Fel kell tenni a kérdést, a féktelen rombolásvágy mellett állít-e valamit egyáltalán a szélreakciós ideológiai tábor, és ez a szélsőséges szócsövük, a Kitalált Újkor-blog? Azaz: van-e egyáltalán valamiféle nézetrendszere, világképe?
Ezt nagyon nehéz felmérni, mert majdnem minden bejegyzése valami ellen és nem valamiért íródik. Mégis: nézzük meg, mit állít be pozitív értékként, ha létezik ilyen egyáltalán a számára.

A „trón és az oltár elleni harc”-ról beszél (feljebb a „keresztény monarchikus Európa elleni harc”-ról), mint negatívumról. Érték tehát számára: a trón és az oltár. Vagyis a monarchia, az egyszemélyi hatalom, a feltétlen alá-fölérendeltség és… És még mi? A kereszténység? Az nem lehet, mert hiszen több bejegyzés is utal rá, hogy a szerző utálja a zsidókat is. Ezzel el is szakította magát a kereszténységtől is. (Aki utálja a zsidókat, az utálja Jézust, az anyját és az összes közvetlen tanítványát is. Innentől kezdve nem nagyon van miről beszélni.) Akkor? Nem a kereszténységet tartja értéknek csak az egyház feltétlen hatalmát. Tehát értéknek általában a hatalmat tartja, méghozzá a megkérdőjelezhetetlen, feltétel nélküli hatalmat, amely nem köteles partnernek, embernek elismerni a másik embert.
A hatalom feltétel nélküli megtartása, mint a legfőbb, egyetlen érték éppen ezért ki is zárja Jézus eszméinek az érvényesülését is. Kereszténységről tehát az ultrareakciósoknál nincs értelme beszélni. Csak klerikálisságról. De egyébként, ha a hatalom az egyetlen érték, az azt is jelenti, hogy a hatalomért bármi megtehető, minden „gonosznak” erkölcstelennek tartott cselekedet engedélyezhető. Nemcsak embertársaink megalázása, hanem akár fizikai megsemmisítése is!


Kivetített ellenségkép
„Mondd meg ki az ellenséged, és megmondom, ki vagy.” –szokták mondani. Ez itt is érvényesíthető. Milyen képe van a reakcionáriusoknak, a trón és az oltár feltétlen híveinek? Látjuk: egy világméretű összeesküvést vizionálnak, amelyet titkos társaságok, konspirációs szövetségek szerveznek,
 akiknek célja a hatalom megszerzése és megtartása, minden áron. Ennek a célnak érdekében pedig egyrészt becsapják az embereket, másrészt mindenféle erőszakos cselekedeteket hajtanak végre ellenük. Erkölcstelenek és kapzsik… stb., stb.
Ilyen módon körbeértünk: a reakció megint saját magát leplezi le. Aki „szabadkőműves”/ „illuminátus” „világösszeesküvést” vizionál

az mindig saját vágyait vetíti ki a világra. Ugyanis pontosan ilyen világban szeretne élni: olyanban, amelyet minél kevesebb (egymással közvetlen kapcsolatban álló, azonos „ideológiájú”) ember irányít, akiknek nincsenek erkölcsi gátjaik, akik bármit megtehetnek, és meg is tesznek. Egyszóval: aki szabadkőműves „világösszeesküvésről” szövegel az maga is nagyon szeretne egy ilyen összeesküvést

(akár szervezkedik ennek érdekében akár nem), csak éppen az „illuminátusok” helyére katolikus főpapokat képzel el, az Illuminátus Nagymester helyébe pedig magát a Világ Urát, azaz a Pápát.

(Szerencse, hogy úgy tűnik: maga a Pápa manapság már nem nagyon akar egy ilyen világuralmi projektben vezető szervezkedő lenni. Ez az ellentmondás csak tovább mélyíti a klerikális reakcionisták tudathasadásosságát.)

Általánosabban szólva: aki összeesküvéselméleteket gyárt, az nagy valószínűséggel azon dolgozik, hogy a saját kis (ténylegesen szervezett vagy csak vágyaiban létező) összeesküvését (azaz tulajdonképpen saját erőszakosságát) igazolja, legitimálja. Azzal, hogy az csak védekezés, egy ellenösszeesküvés.
Az ilyen emberek pont azt nem képesek belátni, hogy az olyan értékek, mint pl. az önzetlenség, a közösségiség, a kooperációra való nagyfokú készség, stb. valóban léteznek. (Pedig Jézus rabbi tanításai is ilyeneken alapultak, és a kör megint bezárult.) Nem hiszik el, hogy ellenfeleik (ha nem is mind, de épp az olyan ellenfeleik, mint Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Ságvári Endre, Ernesto „Che” Guevara, Bibó István vagy akár Vlagyimir Lenin) a hatalmat tényleg szétosztani, megosztani, közössé tenni akarták, a másik embert pedig maguk mellé, és nem maguk alá vagy fölé akarták rendelni.


Legyünk hülyék és gonoszak?
Hogy hogyan fordulnak ki magukból az értékeknek tartott dolgok (más szóval: hogyan fordul visszájára a morál), és hogyan helyeződik figyelmen kívül a józan ész arra itt van a legjobb példa:
A szerző idéz Petőfitől (egy olyan idézetet, amit manapság többször is elő lehetne szedni):

„De legszomorúbb az, hogy nincs olyan gyalázatos ügy, melynek pártfogói, apostolai ne támadnának. Ezen égbekiáltólag igazságtalan zsidóüldözésnek apostola lett nehány zugprókátor, kik most széltire prédikálnak a zsidók ellen, s a ki az igazság mellett szót emel, arra a megvetendő hamis próféták elég szemtelenek azt kiáltani, hogy a zsidók által meg van vesztegetve. A nyomorúk! nem tudják, vagy nem akarják hinni, hogy ő nálok becsületesebb emberek is vannak, kik nem a szennyes önérdek rabszolgái, hanem a tiszta igazság és humanismus barátai.”

És ezt a bejegyzés írója nem tekinti másnak, mint bizonyítéknak arra, hogy Petőfit tényleg lefizették a zsidók! Tehát szerinte: aki embertársai elpusztítására tör, az jól, helyesen, erényesen cselekszik, aki pedig ezt akadályozni igyekszik, az erkölcstelen és önző, a világrend felforgatója, a gonosz ügynöke. És íme, a reakciósságtól, az ultrakonzervativizmustól már el is jutottunk a fasizmusig. Sőt a nácizmusig.


Tehát
Mindezt tehát elég idegesítő végigolvasni. De még egyszer mondom: csak hadd leplezze le magát a reakció! Ha túl sokan elfogadják ezt a logikát, akkor úgyis mindegy, megette a fene ezt az országot, ezt a nemzetet. Ha nem, vagyis ha van még ebben a mi mostani társadalmunkban akár morál (erkölcs), akár némi józan ész, akkor az ilyenfajta kifordított érvelés csak minket (az ilyen blogok szerzőinek ádáz ellenfeleit) erősíthet.

U. i.: Eddig nem találtam arra utaló bejegyzést, de tök érdekes lehetne, hogy vajon mi lehet a blogszerző véleménye az 1956-os forradalomról? Saját logikája szerint azt is egy felforgató, jogtalan, elítélendő mozgalomnak kellene tartania a tekintély fenntartói, a jogos uralkodók és főpapok, Sztálin és Rákosi ellen. Kíváncsi vagyok, ír-e majd valamit erről.
(Az olyan részletkérdések cáfolatába, minthogy Józef Bem egy kommunista lett volna, most nem is mennék bele. Bem egy viszonylag konzervatív katonatiszt volt a lengyel emigráción belül, de ennek megállapításához már források és szakirodalom bizonyos minimális ismerete is szükséges lenne, amit persze, látjuk, a blog szerzője felháborodottan elhárít magától, mert hát „a szakértelem ócska bolsi trükk”. (Ezt ki mondta?))

2 megjegyzés:

  1. Lehet, hogy az általam "megtámadott" blog szerzője méltónak talál majd arra engem is, hogy betegyen a "Tisztelőim, akik ingyenreklámot csinálnak nekem" kategóriába.
    Ezesetben még egyszer hangsúlyoznám: nem én csinálok ingyenreklámot neki, ő csinál ingyenreklámot nekem. Vagyis nekünk. Tulajdonképpen lejáratja a reakciót ezzel a mi malmunkra hajtja a vizet, akik a modern nemzettudat progresszív voltát, a haladó magyar nemzeti hagyományokat hangsúlyozzuk.

    VálaszTörlés
  2. Egy kérdés azért
    Kedves Pan Szyszek!
    Érdekelne, hogy Nálatok, Lengyelországban vannak olyan ultrareakciós/ szélsőjobboldali/ soviniszta/ fasiszta ideológusok, akik a hazaáruló Targowicai Konföderációt tartják a hazafiasság netovábbjának, az igaz lengyel hagyományok őrzőjének?

    Szanowny is Miły Pan Szyszyek!
    Czy u Was w Polsce są tacy ideolodzy, którzy uważają Konfederację Targowicką za najbardziej patriotyczną organizację, za wojownika najlepszych polskich tradycji?

    VálaszTörlés